(Semmi baj. Csak Zénó...)

Semmi baj. Csak Zénó. Zénó kibaszott tengeribeteg. Kiokád a csónak szélén és fogalma sincs róla, hogy most kezdődik igazi élete. Egyedül van az európai kontinens minden parazita rovarának két-két példányával. Eteti őket és evez és okád. Zénó Báró. Ha úgy tartja kedve feláll és a széllel röviden szembespisál, csak hogy tudja, messze e még az idő, aztán méltóságteljesen leül és nézegeti a hugyfoltokat kezeslábasa anyagában. Sötétzöldek. Zénó a megtakarításos anyagcsere nagymestere. Az zavarja egyedül, hogy a csendes tengerfelszín mélyéről hallgatnia kell a feltörő zúgást. Érkezik az enyheévszak. A végtelen óceán szörnyei mind párosodni fognak. Zénó egy hajdani szerelmére emlékezik, megtörli a száját és megvakarja vörösre csípdesett bőrét. Megroppantja ujjait és felköhög egy csulát. Várják már egy parton talán. Felveszi a maszkot, ne lássák, hogy cigány. Ha vannak is még emberek itt, na hát azok biztosan hogy nem szeretik a cigányokat.